Magasan ki�ll� gy�kerek.

Ez a st�lus idegennek, term�szetellenesnek t�nik. N�lunk a term�szetben ilyen f�val nemigen lehet tal�lkozni. Gondoljuk �t: a gy�kerek nagys�ga a fa magass�g�nak harmada is lehet, ez azt jelenti, hogy egy 10-15 m�teres f�n�l a ki�ll� gy�kerek el�rhetik az 5 m�tert is. Ha laza talaj� helyen az er�zi� ennyi talajt lemoshat, vagy �rt�ri erd�kben olyan vid�ken, ahol az es�z�sek ut�n a v�zszint 5 m�tern�l is t�bbet v�ltozhat, ott l�trej�het ilyen fa.
Ennek ellen�re kedvelt st�lus, mert nem olyan neh�z a kialak�t�sa, de amellett l�tv�nyos, k�l�nleges, kiss� bizarr benyom�st kelt, de a ki�ll�t�sokon el�g ritk�n szerepel.
Az alak�t�sa �gy t�rt�nik, hogy a n�v�nyt magas ed�nybe, vagy m�anyag zacsk�ba �ltetj�k, �s id�nk�nt, �vente legfeljebb 2 vagy 3-szor egy-k�t cm f�ldet lekaparunk a felsz�nr�l. M�anyag nevel�ed�ny eset�n a zacsk�b�l is lev�ghatunk, megk�nny�tve a m�veletet. �t�ltet�skor, az ed�ny alj�ra j� min�s�g� vir�gf�ldet tesz�nk, hogy a gy�kerek als� r�sze er�teljesen fejl�dhessenek. A k�vetkez� �vekben is folytatjuk a f�ld lekapar�s�t mindaddig, am�g a megfelel� hossz�s�got el�rik. De vigy�zni kell arra, nehogy egyszerre t�l sok gy�keret tegy�nk szabadd�, mert meg�rthat a f�nak. A t�l v�kony gy�kereket v�gjuk ki, de az sem sz�p, ha az egyik gy�k�r ar�nytalanul vastagabb a t�bbin�l. Nincs meghat�rozva, hogy a gy�k�r mekkora lehet a t�rzsh�z k�pest, m�g olyannal is lehet tal�lkozni, ahol szinte alig van val�di t�rzs.
Ehhez a st�lushoz a d�sgy�ker� n�v�nyek alkalmasak, kedveltek pl. a serissa, a fikusz �s feny�f�l�k, juhar, lonicera nitida, mad�rbirs, t�zt�vis, stb. Ha valamelyik fa �t�ltet�sekor sz�p gy�kereket tal�lunk, avval �rdemes elkezdeni az alak�t�st.