A hazai n�v�nyek nagy r�sz�t csak a term�szetb�l val� begy�jt�ssel lehet beszerezni. Ha a fa kaphat� is a kereskedelemben, akkor annak m�teres, �g n�lk�li t�rzse van, �s alkalmatlan bonsz�j nevel�sre. A begy�jt�s ideje tavasszal a fagyos f�ld felenged�s�t�l a r�gyfakad�sig tart, esetleg �sszel lombhull�s (lombsz�nez�d�s) �s a fagyok be�llta k�z�tt. T�level�ek begy�jt�si ideje kiz�r�lag �prilis elseje k�zel�ben van. Szigor�an tilos gy�jteni term�szetv�delmi ter�leten, parkerd�kben, nemzeti parkokban. Sok a mag�nerd�, ahol nem sz�vesen l�tnak minket, nem tudj�k, hogy mi a cs�k�tt, selejtes f�kat keress�k. Sokan t�len nem ismerik meg a f�kat (�n sem), ez�rt azt szoktam csin�lni, hogy ny�ron a kir�ndul�sok alatt v�lasztom ki a n�v�nyt, esetleg egy kis sp�rg�val, szigetel�szalaggal megjel�l�m, sz�ks�g eset�n egy kis t�rk�pv�zlatot is k�sz�tek, hogy tavasszal megtal�ljam. Begy�jteni nem �rdemes v�konyka, �jnyi vastag csemet�ket, legyen m�r sz�p t�rzse. Nem baj, ha magas a fa, csak legyenek alul olyan �gai, amit majd alak�tani lehet. A t�rzs, ha t�l magas, m�r a helysz�nen lev�ghatjuk, hogy k�nnyebben sz�ll�that� legyen. A begy�jt�shez kell� er�s szersz�mokat vigy�nk, �s�t, cs�k�nyt, metsz�oll�t, kis f�r�szt. Kell m�g egy nejlon zs�k �s sp�rga, hogy a gy�kereket bek�ss�k, ki ne sz�radjanak. Vizet is vigy�nk, egy kis permetez�vel, amivel a gy�kereket benedves�thetj�k. Vigy�nk haza t�bb mar�kkal abb�l a f�ldb�l, ahonnan a f�t ki�stuk, mert sok n�v�nynek a gy�ker�n gomb�k, bakt�riumok �lnek, amelyek sz�ks�gesek a megered�shez. Haza�rve azonnal �ltess�k el, vagy ki a szabadba, vagy d�zs�ba. Ilyenkor csak a t�r�tt gy�kereket v�gjuk le. B�ven �nt�zz�k meg, "iszapoljuk be". A lombozatot kiss� ritk�tsuk meg, de le ne v�gjunk olyan vastagabb �gat, amire k�s�bb sz�ks�g�nk lehet. Kihajt�s ut�n, m�r hozz� kezdhet�nk az alak�t�shoz, de tal�n jobb, ha egy �vet v�runk.

Sok sikeres megered�st k�v�nok.