A bonsai - az �let, term�szetszeretet jelk�pe A bonsai sz� jelent�se: a bon lapos ed�nyt, a sai f�t, n�v�nyt jelent. A bonsai t�rt�netr�l �r�sos dokument�ci� nem maradt fent a keleti kult�r�kban, �gy csak a sz�jhagyom�nyokra hivatkozva �s a korok t�rsadalma, vall�sa ad alapot arra, hogy viszonylag megismerj�k a t�rpefa eredet�t �s m�tosz�t. T�rt�nelmi le�r�sokb�l tudjuk, hogy az ed�nyben nevelt n�v�nyek �shaz�ja K�na, ez�rt a k�nai kertkult�r�k �s kert�szetek �ltal elmondottak alapj�ul v�ve ismerhetj�k meg a bonsai m�v�szet�t. Eredete a 6-10. sz�zadra tehet�. Az ed�nyben nevelt n�v�nyek, f�k K�na �szaki r�sz�n pensai, d�li r�sz� punsai nevet kapt�k, ami ?fa t�j n�lk�l?-t jelent. K�s�bb terjedt el egy �j sz� a penjing, ami a fa, f�ld, k� �s a v�z m�v�szi �br�zol�s�t jelenti. A X-XI. sz�zadban terjedt el a t�rpef�k m�v�szete Jap�nban, melyet k�nai szerzetesek vittek be. A k�t k�nai �r�sjegy a ?bon �s a sai? egyes�t�s�vel j�tt l�tre egy �j sz� a bonsz�j, amivel nemcsak az ed�nyben nevelt f�t jel�lik, hanem a miniat�r n�v�ny saj�tos alak�t�si �s gondoz�si m�dszer�t. A miniat�r f�k kultusz�t Eur�p�ba a jap�nok hozt�k e 1878-ban a P�rizsi Vil�gki�ll�t�sra. Itt csod�lkozott r� el�sz�r Eur�pa az egzotikus n�v�nykult�r�ra. Magyarorsz�gon az 1980-as �vek elej�n terjedt el , melynek n�pszer�s�ge �lland�an n�. A bonsai mindenekel�tt a fa �jrafelfedez�se, a f�� mint d�sz�t�elem� term�szetesen, �s gyakran az els� kapcsolat a bonsaitermeszt� �s a f�cska k�z�tt. A bonsai �let, �jfajta term�szetszeml�let. Egyszer� kikapcsol�d�sb�l igazi filoz�fi�v� alakult, az ember �s a term�szet harm�ni�j�nak szimb�lum�v�. Innen ered az a szinte vall�sos tisztelet, amellyel a jap�nok a bonsait �vezik, �s ez �vsz�zadokon �t meg nem szakad�, szentt� v�l� hagyom�nyuk. M�v�szeti t�rgy, filoz�fia, a bonsainevel�s egyre kisebb f�k nyer�s�ig finomodott. A jap�n bonsaiok legnagyobb magass�ga 40-50 cm. Eredetileg a f�t mindig a term�szetb�l emelt�k ki, nagy gondoss�ggal, �s hozz�szoktatt�k a cser�pben tart�shoz, ami kezdett�l fogva term�szetes jelleget �s bizonyos kort biztos�tott. Ez a kiemel�s Jap�nban ma m�r tilos. A faiskol�k, a kert�szek nevelik a speci�lisan bonsainak sz�nt f�kat. A bonsaibar�t a kis fa f�ldmennyis�g�nek korl�toz�s�val, folyamatos �s megfelel� �pol�s�val neveli n�v�ny�t �s az harmonikusan �s term�szetesen fejl�dik. A bonsaival val� foglalkoz�s sor�n lassan megtanulja az ember m�s szemmel n�zni a term�szetet, a f�kat, a n�v�nyeket, a t�jat. Olyan jelens�gek harm�ni�j�ra, sz�ps�g�re figyel fel, amelyek mellett eddig �rz�ketlen�l ment el. Egy bonsai k�ts�gtelen�l megkap�an p�ld�zza Buddha tanainak l�nyeg�t �s titk�t. Amikor tan�tv�nyai a v�gs�, legmagasabb val�s�g fel�l k�rdezt�k Buddha sz�tlanul egy vir�gra mutatott. Jap�nba a bonsai mint alkot�m�v�szet a m�velt, magas kult�r�j� n�pr�tegek k�r�ben r�vid id� alatt nagyon kedvelt lett, s fokozatosan kialakultak a mai bonsaiir�nyzatok. Az alkot�sban a term�szet a tan�t�mester, s az ember az �h�tattal figyel� di�k. Ebben a megk�zel�t�sben az ember ? a nyugati szeml�lettel ellent�tben - nem a term�szet ura, hanem a term�szet r�sze. A fa fajt�t�l, a nevel�si m�dszert�l �s nem utols�sorban a gondoss�gt�l f�gg a n�veked�s �teme. 8-10 �vig �lnek cser�pben a l�gysz�r�ak, a gy�m�lcsf�k 25-30 �vig. Egyes bor�k�k �s feny�k t�bb kert�szgener�ci�t t�l�lve, 250-300 �vig teny�sznek. A bonsaiok m�ret szerinti csoportos�t�sa a k�vetkez�: mame (mini) 5-15 cm, ko (kis) 16-29 cm, chui (k�zepes), 30-60 cm, dai (nagy) 60-90 cm magass�g�. Bonsaik�nt nem a genetik�n alapul nemes�t�ssel vagy vegyszeres kezel�ssel t�rpe n�veked�s�v� alak�tott n�v�nyfajokat �s fajt�kat nevel�nk, hanem t�bbs�g�kben n�lunk is a szabadban el�fordul�, �shonos fa- �s cserjef�l�ket, melyekn�l az apr� termetet megfelel� fizikai elj�r�sokkal alak�tjuk ki �s tartjuk fenn. Teh�t ha egy bonsaif�csk�t az ed�nyb�l kiemelve t�pd�s talajba a szabadba �ltet�nk, rohamos fejl�d�snek indul, s ugyanolyan hatalmas f�v� n�vekszik, mint erd�b�li rokonai.