A bonsai elnevez�s "t�lc�s �ltet�st" jelent. Mint sok m�s jap�n kerti kult�r�nak, a bonsai-nak is abban rejlik a l�nyege, hogy term�szetellenes kezel�ssel a lehet� legterm�szetesebb eredm�nyt �rje el. A f�k �s t�level�ek miniat�riz�lt v�ltozatai az id�s kor �retlens�g�t sz�nlelik: t�rzs�k g�cs�rt�s, b�tyk�s, csavarodott, elhajl�. Olyan l�tv�nyt ny�jtanak, mint term�szetbeli hatalmas t�rsaik, k�zben magass�guk nem haladja meg a 60 cm-t. A jap�nok sz�m�ra a bonsai-ok filozofikus �s vall�si tartalommal b�rnak. Sz�mukra az id� eny�sz�s�t jelk�pezik, az ember �s a term�szet harm�ni�j�t hirdetik.
A bonsai-kult�ra legf�bb szab�lyait a 14. sz�zadban fektett�k le Jap�nban. A bonsai-on bel�l k�l�nb�z� st�lusok alakultak ki. Az elt�r� faalakoknak speci�lis jap�n nev�k van. A m�lt�s�gteljes, felfel� t�r� koron�j� fa a chokkan; a ferde t�rzs� fa a shakan; a kengai pedig olyan f�ra vonatkozik, amely lecs�ng a t�lc�j�r�l, mik�nt egy vadon �l� fa a szikl�r�l. Az egyes�vel �ltetett bonsai-okat ippon-n�-nak nevezik, a t�bb n�v�nyb�l �ll� bonsai csoportokat pedig yoseue-nak. Azokat a f�kat, amelyeknek gy�kereit habk�be �gyazz�k, ishizuke-nak h�vj�k.
A k�l�n�s jap�n neveket olvasva se feledkezz�nk meg arr�l, hogy bonsai n�v�nyeket itthon is v�s�rolhatunk, s�t magunk is nevelhet�nk. �ruk korukt�l �s alakjukt�l f�gg. A bonsai f�k hossz� �let�ek �s korukkal egyre �rt�kesebb� v�lnak. Ha fejlett bonsai-t akarunk v�s�rolni, igen jelent�s �sszeget kell kifizetn�nk �rte, ha magunk pr�b�ljuk kialak�tani, anyagilag jobban j�runk, de rengeteg id�t ig�nyel.
A bonsai f�k eredetileg szabadt�ri n�v�nyek voltak. Jap�nban csak k�l�nleges �nnepekkor, n�h�ny napra vitt�k be �ket a szob�ba. Ezek a csod�latos szabadt�ri n�v�nyek, ha a t�l nem t�l zord, nem ig�nyelnek k�l�nleges v�delmet. Ahol a fagyok t�l kem�nyek, sz�ks�ges lehet hideg �gyba, vagy f�tetlen �vegh�zba helyezni �ket.
A szabadt�ri bonsai-okon k�v�l ma m�r olyan szobai bonsai-okat is el��ll�tanak tr�pusi vagy szubtr�pusi fajokb�l, amelyek eg�sz �vben j�l �rzik magukat a lak�sban.