A bonsai m�ret�nek egyetlen titka a gy�k�rz�na nagys�g�nak cs�kkent�se �s az �gak, hajt�sok, lombozat metsz�se. Az eredeti keleti m�dszereket k�vetõ kert�sz nem is alkalmaz vegyi hat�sokat a „t�rp�t�s” �rdek�ben. A lapos cser�pben kifejlõdõ gy�k�rt�meg csak mag�val ar�nyos mennyis�gû lombot k�pes ell�tni. A t�panyag-ut�np�tl�skor a nitrog�nt a minimumra cs�kkentik, �gy a hajt�sok z�m�kebbek, a levelek pedig kisebbek lesznek. A n�v�ny m�rete mellett a m�sik legfontosabb meghat�roz� t�nyezõ a fajra jellemzõ alak, aminek kialak�t�sa felt�telez igaz�n kert�szeti szakismeretet. Elvileg minden n�v�ny nevelhetõ bonsai met�dus szerint, �m a kisebb levelû fajok (pl. szilek, bor�ka) eleg�nsabban hatnak. A f�t tartalmaz� ker�miaed�ny megfelelõ kiv�laszt�s�ra is oda kell figyelni: legyen fagy�ll�, t�k�letes v�z�tbocs�t� valamint sz�n�ben �s alakj�ban harmoniz�ljon a bele �ltetett f�val. Kev�s kiv�teltõl eltekintve a bonsaiok nem szoban�v�nyek, a szobai tart�st megs�nylik. Az esõ, a sz�l, a h� nemhogy �rtana nekik - �pp ellenkezõleg, edzett� �s eg�szs�gess� teszi õket.